Az első lakáshoz való hozzáférés az egyik legnagyobb probléma, amellyel a fiatalok és a helyi lakosok Spanyolországban szembesülnek. A kormány erőfeszítései és politikai intézkedései ellenére az ingatlanárak felülmúlták a bérnövekedést, és az ingatlanok kínálata nem tudta kielégíteni a keresletet, így bonyolult helyzet alakult ki azok számára, akik első otthonuk megszerzését tervezik.

1. A bérek és az ingatlanárak alakulása az elmúlt 20 évben

Az elmúlt két évtizedben az ingatlanárak Spanyolországban sokkal gyorsabb ütemben nőttek, mint a bérek. A Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) adatai szerint a bérek 2002 és 2022 között átlagosan 16%-kal nőttek. Ezzel szemben az ingatlanárak egyes területeken, különösen Madridban, Barcelonában és a Costa Blancán, több mint 150%-kal emelkedtek.

Ez az egyensúlyhiány növelte a vásárlás nehézségét a fiatalok számára, akiknek egyre nagyobb arányban kell jövedelmüket hiteltörlesztésre vagy bérleti díjakra fordítaniuk. Míg korábban ajánlották, hogy a havi jövedelem legfeljebb 30%-át költsék lakásra, ez az arány mostanra több mint 40%-ra, sőt egyes területeken 50%-ra nőtt.

2. Az árak növekedése a COVID-19 járvány után

A COVID-19 járvány új dinamikát vezetett be az ingatlanpiacon. Bár kezdetben árcsökkenésre számítottak a gazdasági bizonytalanság miatt, a valóság másképp alakult. A lezárások és a távmunka növekedése növelte a nagyobb, külső terekkel rendelkező lakások iránti keresletet. Olyan területeken, mint a Costa Blanca, a használt lakások árai 2020 óta 7-10%-kal emelkedtek.

Ezenkívül az új fejlesztések a luxuslakások iránti keresletet is növelték, különösen a tengerparti területeken. Ez tovább növelte az ingatlanárakat, megnehezítve a helyi lakosok számára, hogy versenyezzenek a nemzetközi vásárlókkal.

3. Kereslet vs. a rendelkezésre álló ingatlanok kínálata

Egy másik kulcsfontosságú tényező az ingatlanok kínálatának korlátozottsága a növekvő kereslethez képest. Az elmúlt évtizedben az építési tevékenység nem tudta követni a keresletet, különösen a nagyvárosokban és a part menti területeken, mint a Costa Blanca. A Közlekedési, Mobilitási és Városfejlesztési Minisztérium adatai szerint 2007 és 2022 között kevesebb lakás épült, mint az előző évtizedben, a 2008-as ingatlanválság és az azt követő gazdasági recesszió miatt.

Ez a kínálati hiány felverte az eladási és bérleti árakat, különösen a turisztikai területeken, ahol a külföldiek általi ingatlanvásárlások tovább csökkentették a helyi lakosok számára elérhető ingatlanok számát. A szociális és megfizethető lakások hiánya ismétlődő probléma, mivel Spanyolországban 2010 és 2020 között épített összes lakás mindössze 2,5%-a volt szociális lakás, jóval elmaradva az európai átlagtól, amely körülbelül 9%-ot tesz ki.

4. Összehasonlítás más EU-országokkal

Spanyolország rosszabb helyzetben van, mint az európai átlag a lakáshoz való hozzáférés tekintetében. Az Eurostat szerint 2023-ban a 25 és 34 év közötti spanyol fiatalok 35%-a még mindig a szüleivel élt, ami jóval magasabb, mint az európai átlag, amely 22%-ra tehető. Ráadásul Spanyolország azon uniós országok közé tartozik, ahol a legnagyobb anyagi erőfeszítést igényli egy lakás megvásárlása.

Összehasonlításképpen, olyan országok, mint Németország vagy Franciaország, hatékonyabb árellenőrzési politikákat vezettek be, és növelték a szociális lakások építését, ami csökkentette az áremelkedés hatását. Spanyolországban a rendelkezésre álló intézkedések korlátozottabbak, és a lakáshoz való hozzáférés a lakosság egyik fő aggályává vált.

5. Lehetséges megoldások és jövőbeni előrejelzések

Rövid távon elengedhetetlen, hogy a kormány szigorúbb intézkedéseket vezessen be a lakáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. Néhány lehetséges megoldás a következő:

• Szociális lakások népszerűsítése: Növelni kell a szociális lakásokba történő beruházásokat annak érdekében, hogy bővüljön a fiatalok és helyi lakosok számára megfizethető ingatlanok kínálata.

• Bérleti díjak szabályozása: Olyan intézkedések bevezetése, amelyek szabályozzák a bérleti díjakat, különösen azokon a területeken, ahol a turizmus növelte az ingatlanspekulációt.

• Ösztönzők a megfizethető lakások építésére: Adókedvezmények és szabályozási ösztönzők biztosítása az építési vállalkozók számára, akik a középosztály és a munkásosztály számára építenek lakásokat.

• Nagyobb hozzáférés a jelzáloghitelekhez: Előnyösebb feltételekkel rendelkező jelzáloghitelek népszerűsítése a fiatalok számára, megkönnyítve számukra a piacra való belépést.

A következő években, ha nem fogadnak el hatékony intézkedéseket, valószínűleg tovább romlik a helyzet, az árak folyamatos emelkedésével és a lakáshoz való hozzáférés növekvő nehézségeivel. Azonban ha a kormány és az intézmények megfelelő reformokat hajtanak végre, elérhető lehet a kereslet és kínálat közötti egyensúly, amely igazságosabb hozzáférést biztosít az ingatlanpiacra.